Definify.com

Definition 2024


orangután

orangután

Galician

Noun

orangután m (plural orangutáns)

  1. orangutan

Hungarian

Etymology

From English orangutan, from Malay orang utan.

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈorɒŋɡutaːn]
  • Hyphenation: oran‧gu‧tán

Noun

orangután (plural orangutánok)

  1. orangutan

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative orangután orangutánok
accusative orangutánt orangutánokat
dative orangutánnak orangutánoknak
instrumental orangutánnal orangutánokkal
causal-final orangutánért orangutánokért
translative orangutánná orangutánokká
terminative orangutánig orangutánokig
essive-formal orangutánként orangutánokként
essive-modal
inessive orangutánban orangutánokban
superessive orangutánon orangutánokon
adessive orangutánnál orangutánoknál
illative orangutánba orangutánokba
sublative orangutánra orangutánokra
allative orangutánhoz orangutánokhoz
elative orangutánból orangutánokból
delative orangutánról orangutánokról
ablative orangutántól orangutánoktól
Possessive forms of orangután
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. orangutánom orangutánjaim
2nd person sing. orangutánod orangutánjaid
3rd person sing. orangutánja orangutánjai
1st person plural orangutánunk orangutánjaink
2nd person plural orangutánotok orangutánjaitok
3rd person plural orangutánjuk orangutánjaik

Spanish

Etymology

From English orangutan, from Malay orang utan.

Noun

orangután m (plural orangutanes)

  1. orangutan