Definify.com

Webster 1828 Edition


Bur

BUR

,

Definition 2024


búr

búr

See also: bur, Bur, bür, bůr, and bur-

Hungarian

Adjective

búr (not comparable)

  1. Boer

Noun

búr (plural búrok)

  1. Boer
  2. (vulgar) male homosexual

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative búr búrok
accusative búrt búrokat
dative búrnak búroknak
instrumental búrral búrokkal
causal-final búrért búrokért
translative búrrá búrokká
terminative búrig búrokig
essive-formal búrként búrokként
essive-modal
inessive búrban búrokban
superessive búron búrokon
adessive búrnál búroknál
illative búrba búrokba
sublative búrra búrokra
allative búrhoz búrokhoz
elative búrból búrokból
delative búrról búrokról
ablative búrtól búroktól
Possessive forms of búr
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. búrom búrjaim
2nd person sing. búrod búrjaid
3rd person sing. búrja búrjai
1st person plural búrunk búrjaink
2nd person plural búrotok búrjaitok
3rd person plural búrjuk búrjaik

Icelandic

Etymology

From Old Norse búr.

Pronunciation

  • IPA(key): /puːr/
  • Rhymes: -uːr

Noun

búr n (genitive singular búrs, nominative plural búr)

  1. larder
  2. storage room
  3. cage

Declension

Derived terms

  • fuglabúr
  • kvennabúr
  • matarbúr
  • vopnabúr

Anagrams