Definify.com
Definition 2024
Nagy
Nagy
See also: nagy
Hungarian
Proper noun
Nagy
- A surname.
Declension
| Inflection (stem in -o-, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | Nagy | Nagyok |
| accusative | Nagyot | Nagyokat |
| dative | Nagynak | Nagyoknak |
| instrumental | Naggyal | Nagyokkal |
| causal-final | Nagyért | Nagyokért |
| translative | Naggyá | Nagyokká |
| terminative | Nagyig | Nagyokig |
| essive-formal | Nagyként | Nagyokként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | Nagyban | Nagyokban |
| superessive | Nagyon | Nagyokon |
| adessive | Nagynál | Nagyoknál |
| illative | Nagyba | Nagyokba |
| sublative | Nagyra | Nagyokra |
| allative | Nagyhoz | Nagyokhoz |
| elative | Nagyból | Nagyokból |
| delative | Nagyról | Nagyokról |
| ablative | Nagytól | Nagyoktól |
nagy
nagy
See also: Nagy
Hungarian
Adjective
nagy (comparative nagyobb, superlative legnagyobb)
Declension
| Inflection (stem in -o-, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | nagy | nagyok |
| accusative | nagyot | nagyokat |
| dative | nagynak | nagyoknak |
| instrumental | naggyal | nagyokkal |
| causal-final | nagyért | nagyokért |
| translative | naggyá | nagyokká |
| terminative | nagyig | nagyokig |
| essive-formal | nagyként | nagyokként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | nagyban | nagyokban |
| superessive | nagyon | nagyokon |
| adessive | nagynál | nagyoknál |
| illative | nagyba | nagyokba |
| sublative | nagyra | nagyokra |
| allative | nagyhoz | nagyokhoz |
| elative | nagyból | nagyokból |
| delative | nagyról | nagyokról |
| ablative | nagytól | nagyoktól |
Antonyms
Derived terms
Compound words
Expressions
Noun
nagy (plural nagyok)
- an important person
- az egyház nagyjai ― the fathers of the church
- a múlt nagyjai ― the great men of the past
- an older child
Declension
| Inflection (stem in -o-, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | nagy | nagyok |
| accusative | nagyot | nagyokat |
| dative | nagynak | nagyoknak |
| instrumental | naggyal | nagyokkal |
| causal-final | nagyért | nagyokért |
| translative | naggyá | nagyokká |
| terminative | nagyig | nagyokig |
| essive-formal | nagyként | nagyokként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | nagyban | nagyokban |
| superessive | nagyon | nagyokon |
| adessive | nagynál | nagyoknál |
| illative | nagyba | nagyokba |
| sublative | nagyra | nagyokra |
| allative | nagyhoz | nagyokhoz |
| elative | nagyból | nagyokból |
| delative | nagyról | nagyokról |
| ablative | nagytól | nagyoktól |
| Possessive forms of nagy | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | nagyom | nagyjaim |
| 2nd person sing. | nagyod | nagyjaid |
| 3rd person sing. | nagyja | nagyjai |
| 1st person plural | nagyunk | nagyjaink |
| 2nd person plural | nagyotok | nagyjaitok |
| 3rd person plural | nagyjuk | nagyjaik |
Derived terms
- hadnagy
- karnagy
- násznagy
- őrnagy
- tengernagy
References
- ↑ Gábor Zaicz, Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete, Tinta Könyvkiadó, 2006, ISBN 963 7094 01 6