Hungarian
Noun
szerzet (plural szerzetek)
- religious order, confraternity
- (colloquial) guy, figure
Declension
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) |
|
singular |
plural |
nominative |
szerzet
|
szerzetek
|
accusative |
szerzetet
|
szerzeteket
|
dative |
szerzetnek
|
szerzeteknek
|
instrumental |
szerzettel
|
szerzetekkel
|
causal-final |
szerzetért
|
szerzetekért
|
translative |
szerzetté
|
szerzetekké
|
terminative |
szerzetig
|
szerzetekig
|
essive-formal |
szerzetként
|
szerzetekként
|
essive-modal |
—
|
—
|
inessive |
szerzetben
|
szerzetekben
|
superessive |
szerzeten
|
szerzeteken
|
adessive |
szerzetnél
|
szerzeteknél
|
illative |
szerzetbe
|
szerzetekbe
|
sublative |
szerzetre
|
szerzetekre
|
allative |
szerzethez
|
szerzetekhez
|
elative |
szerzetből
|
szerzetekből
|
delative |
szerzetről
|
szerzetekről
|
ablative |
szerzettől
|
szerzetektől
|
Possessive forms of szerzet
|
possessor |
single possession |
multiple possessions |
1st person sing. |
szerzetem
|
szerzeteim
|
2nd person sing. |
szerzeted
|
szerzeteid
|
3rd person sing. |
szerzete
|
szerzetei
|
1st person plural |
szerzetünk
|
szerzeteink
|
2nd person plural |
szerzetetek
|
szerzeteitek
|
3rd person plural |
szerzetük
|
szerzeteik
|
Derived terms