Hungarian
Noun
szaknyelv (plural szaknyelvek)
- jargon (professional or technical language)
Declension
| Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) |
|
singular |
plural |
| nominative |
szaknyelv
|
szaknyelvek
|
| accusative |
szaknyelvet
|
szaknyelveket
|
| dative |
szaknyelvnek
|
szaknyelveknek
|
| instrumental |
szaknyelvvel
|
szaknyelvekkel
|
| causal-final |
szaknyelvért
|
szaknyelvekért
|
| translative |
szaknyelvvé
|
szaknyelvekké
|
| terminative |
szaknyelvig
|
szaknyelvekig
|
| essive-formal |
szaknyelvként
|
szaknyelvekként
|
| essive-modal |
—
|
—
|
| inessive |
szaknyelvben
|
szaknyelvekben
|
| superessive |
szaknyelven
|
szaknyelveken
|
| adessive |
szaknyelvnél
|
szaknyelveknél
|
| illative |
szaknyelvbe
|
szaknyelvekbe
|
| sublative |
szaknyelvre
|
szaknyelvekre
|
| allative |
szaknyelvhez
|
szaknyelvekhez
|
| elative |
szaknyelvből
|
szaknyelvekből
|
| delative |
szaknyelvről
|
szaknyelvekről
|
| ablative |
szaknyelvtől
|
szaknyelvektől
|
| Possessive forms of szaknyelv
|
| possessor |
single possession |
multiple possessions |
| 1st person sing. |
szaknyelvem
|
szaknyelveim
|
| 2nd person sing. |
szaknyelved
|
szaknyelveid
|
| 3rd person sing. |
szaknyelve
|
szaknyelvei
|
| 1st person plural |
szaknyelvünk
|
szaknyelveink
|
| 2nd person plural |
szaknyelvetek
|
szaknyelveitek
|
| 3rd person plural |
szaknyelvük
|
szaknyelveik
|