Definify.com
Definition 2024
specifikus
specifikus
Hungarian
Etymology
From Medieval Latin specificus[1] + -ikus.
Pronunciation
- IPA(key): [ˈʃpɛt͡sifikuʃ]
- Hyphenation: spe‧ci‧fi‧kus
Adjective
specifikus (comparative specifikusabb, superlative legspecifikusabb)
Declension
Inflection (stem in -a-, back harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | specifikus | specifikusak |
accusative | specifikusat | specifikusakat |
dative | specifikusnak | specifikusaknak |
instrumental | specifikussal | specifikusakkal |
causal-final | specifikusért | specifikusakért |
translative | specifikussá | specifikusakká |
terminative | specifikusig | specifikusakig |
essive-formal | specifikusként | specifikusakként |
essive-modal | — | — |
inessive | specifikusban | specifikusakban |
superessive | specifikuson | specifikusakon |
adessive | specifikusnál | specifikusaknál |
illative | specifikusba | specifikusakba |
sublative | specifikusra | specifikusakra |
allative | specifikushoz | specifikusakhoz |
elative | specifikusból | specifikusakból |
delative | specifikusról | specifikusakról |
ablative | specifikustól | specifikusaktól |
References
- ↑ Tótfalusi István, Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2005, ISBN 963 7094 20 2