Definify.com

Definition 2024


specifikus

specifikus

Esperanto

Verb

specifikus

  1. conditional of specifiki

Hungarian

Etymology

From Medieval Latin specificus[1] + -ikus.

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈʃpɛt͡sifikuʃ]
  • Hyphenation: spe‧ci‧fi‧kus

Adjective

specifikus (comparative specifikusabb, superlative legspecifikusabb)

  1. specific

Declension

Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative specifikus specifikusak
accusative specifikusat specifikusakat
dative specifikusnak specifikusaknak
instrumental specifikussal specifikusakkal
causal-final specifikusért specifikusakért
translative specifikussá specifikusakká
terminative specifikusig specifikusakig
essive-formal specifikusként specifikusakként
essive-modal
inessive specifikusban specifikusakban
superessive specifikuson specifikusakon
adessive specifikusnál specifikusaknál
illative specifikusba specifikusakba
sublative specifikusra specifikusakra
allative specifikushoz specifikusakhoz
elative specifikusból specifikusakból
delative specifikusról specifikusakról
ablative specifikustól specifikusaktól

References

  1. Tótfalusi István, Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2005, ISBN 963 7094 20 2