Definify.com
Definition 2024
rémül
rémül
Hungarian
Verb
rémül
- (intransitive) to get frightened
Conjugation
conjugation of rémül
| Infinitive | rémülni | |||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Past participle | rémült | |||||||
| Present participle | rémülő | |||||||
| Future participle | - | |||||||
| Adverbial participle | rémülve | |||||||
| Potential | rémülhet | |||||||
| 1st person sg | 2nd person sg informal | 3rd person sg, 2nd person sg formal |
1st person pl | 2nd person pl informal | 3rd person pl, 2nd person pl formal |
|||
| Indicative Mood | Present | Indefinite | rémülök | rémülsz | rémül | rémülünk | rémültök | rémülnek |
| Definite | intransitive verb, definite forms are not used | |||||||
| Past | Indefinite | rémültem | rémültél | rémült | rémültünk | rémültetek | rémültek | |
| Definite | - | |||||||
| Conditional Mood | Present | Indefinite | rémülnék | rémülnél | rémülne | rémülnénk | rémülnétek | rémülnének |
| Definite | - | |||||||
| Subjunctive Mood | Present | Indefinite | rémüljek | rémülj or rémüljél |
rémüljön | rémüljünk | rémüljetek | rémüljenek |
| Definite | - | |||||||
| Conjugated Infinitive | rémülnöm | rémülnöd | rémülnie | rémülnünk | rémülnötök | rémülniük | ||
Derived terms
- rémület
(With verbal prefixes):
Related terms
- rémít
- rémiszt
- rémlik
References
- ↑ Gábor Zaicz, Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete, Tinta Könyvkiadó, 2006, ISBN 963 7094 01 6