Hungarian
Noun
régens (plural régensek)
- regent (one who rules in place of the monarch)
Declension
| Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) |
|---|
|
singular |
plural |
| nominative |
régens
|
régensek
|
| accusative |
régenst
|
régenseket
|
| dative |
régensnek
|
régenseknek
|
| instrumental |
régenssel
|
régensekkel
|
| causal-final |
régensért
|
régensekért
|
| translative |
régenssé
|
régensekké
|
| terminative |
régensig
|
régensekig
|
| essive-formal |
régensként
|
régensekként
|
| essive-modal |
—
|
—
|
| inessive |
régensben
|
régensekben
|
| superessive |
régensen
|
régenseken
|
| adessive |
régensnél
|
régenseknél
|
| illative |
régensbe
|
régensekbe
|
| sublative |
régensre
|
régensekre
|
| allative |
régenshez
|
régensekhez
|
| elative |
régensből
|
régensekből
|
| delative |
régensről
|
régensekről
|
| ablative |
régenstől
|
régensektől
|
| Possessive forms of régens
|
|---|
| possessor |
single possession |
multiple possessions |
| 1st person sing. |
régensem
|
régenseim
|
| 2nd person sing. |
régensed
|
régenseid
|
| 3rd person sing. |
régense
|
régensei
|
| 1st person plural |
régensünk
|
régenseink
|
| 2nd person plural |
régensetek
|
régenseitek
|
| 3rd person plural |
régensük
|
régenseik
|
References
-
↑ Tótfalusi István, Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2005, ISBN 963 7094 20 2