Definition 2024
pánik
pánik
Hungarian
Noun
pánik (plural pánikok)
- panic
Declension
Inflection (stem in -o-, back harmony) |
|
singular |
plural |
nominative |
pánik
|
pánikok
|
accusative |
pánikot
|
pánikokat
|
dative |
pániknak
|
pánikoknak
|
instrumental |
pánikkal
|
pánikokkal
|
causal-final |
pánikért
|
pánikokért
|
translative |
pánikká
|
pánikokká
|
terminative |
pánikig
|
pánikokig
|
essive-formal |
pánikként
|
pánikokként
|
essive-modal |
—
|
—
|
inessive |
pánikban
|
pánikokban
|
superessive |
pánikon
|
pánikokon
|
adessive |
pániknál
|
pánikoknál
|
illative |
pánikba
|
pánikokba
|
sublative |
pánikra
|
pánikokra
|
allative |
pánikhoz
|
pánikokhoz
|
elative |
pánikból
|
pánikokból
|
delative |
pánikról
|
pánikokról
|
ablative |
pániktól
|
pánikoktól
|
Possessive forms of pánik
|
possessor |
single possession |
multiple possessions |
1st person sing. |
pánikom
|
pánikjaim
|
2nd person sing. |
pánikod
|
pánikjaid
|
3rd person sing. |
pánikja
|
pánikjai
|
1st person plural |
pánikunk
|
pánikjaink
|
2nd person plural |
pánikotok
|
pánikjaitok
|
3rd person plural |
pánikjuk
|
pánikjaik
|
Derived terms
References
-
↑ Gábor Zaicz, Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete, Tinta Könyvkiadó, 2006, ISBN 963 7094 01 6