Definition 2024
nyíl
nyíl
Hungarian
Noun
nyíl ( plural nyilak )
arrow (projectile)
arrow (symbol)
Declension
Inflection (stem in -a- , back harmony)
singular
plural
nominative
nyíl
nyilak
accusative
nyilat
nyilakat
dative
nyílnak
nyilaknak
instrumental
nyíllal
nyilakkal
causal-final
nyílért
nyilakért
translative
nyíllá
nyilakká
terminative
nyílig
nyilakig
essive-formal
nyílként
nyilakként
essive-modal
—
—
inessive
nyílban
nyilakban
superessive
nyílon
nyilakon
adessive
nyílnál
nyilaknál
illative
nyílba
nyilakba
sublative
nyílra
nyilakra
allative
nyílhoz
nyilakhoz
elative
nyílból
nyilakból
delative
nyílról
nyilakról
ablative
nyíltól
nyilaktól
Possessive forms of nyíl
possessor
single possession
multiple possessions
1st person sing.
nyilam
nyilaim
2nd person sing.
nyilad
nyilaid
3rd person sing.
nyila
nyilai
1st person plural
nyilunk
nyilaink
2nd person plural
nyilatok
nyilaitok
3rd person plural
nyiluk
nyilaik
Derived terms
See also
References
↑ Entry #622 in Uralonet , online Uralic etymological database of the Research Institute for Linguistics, Hungarian Academy of Sciences.
↑ Gábor Zaicz, Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete , Tinta Könyvkiadó, 2006, ISBN 963 7094 01 6
↑ András Róna-Tas & Árpád Berta, West Old Turkic: Turkic Loanwords in Hungarian. Part 2: L-Z, Conclusions, Apparatus (Wiesbaden: Harrassowitz, 2011), 1285.