Definify.com
Definition 2024
minő
minő
Hungarian
Pronoun
minő
Declension
Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | minő | minők |
accusative | minőt | minőket |
dative | minőnek | minőknek |
instrumental | minővel | minőkkel |
causal-final | minőért | minőkért |
translative | minővé | minőkké |
terminative | minőig | minőkig |
essive-formal | minőként | minőkként |
essive-modal | — | — |
inessive | minőben | minőkben |
superessive | minőn | minőkön |
adessive | minőnél | minőknél |
illative | minőbe | minőkbe |
sublative | minőre | minőkre |
allative | minőhöz | minőkhöz |
elative | minőből | minőkből |
delative | minőről | minőkről |
ablative | minőtől | minőktől |
Synonyms
Derived terms
References
- Pusztai Ferenc, Magyar értelmező kéziszótár. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2003, ISBN 963 05 7874 3