Hungarian
Noun
koalíció (plural koalíciók)
- coalition
Declension
| Inflection (stem in long/high vowel, back harmony) |
|
singular |
plural |
| nominative |
koalíció
|
koalíciók
|
| accusative |
koalíciót
|
koalíciókat
|
| dative |
koalíciónak
|
koalícióknak
|
| instrumental |
koalícióval
|
koalíciókkal
|
| causal-final |
koalícióért
|
koalíciókért
|
| translative |
koalícióvá
|
koalíciókká
|
| terminative |
koalícióig
|
koalíciókig
|
| essive-formal |
koalícióként
|
koalíciókként
|
| essive-modal |
—
|
—
|
| inessive |
koalícióban
|
koalíciókban
|
| superessive |
koalíción
|
koalíciókon
|
| adessive |
koalíciónál
|
koalícióknál
|
| illative |
koalícióba
|
koalíciókba
|
| sublative |
koalícióra
|
koalíciókra
|
| allative |
koalícióhoz
|
koalíciókhoz
|
| elative |
koalícióból
|
koalíciókból
|
| delative |
koalícióról
|
koalíciókról
|
| ablative |
koalíciótól
|
koalícióktól
|
| Possessive forms of koalíció
|
| possessor |
single possession |
multiple possessions |
| 1st person sing. |
koalícióm
|
koalícióim
|
| 2nd person sing. |
koalíciód
|
koalícióid
|
| 3rd person sing. |
koalíciója
|
koalíciói
|
| 1st person plural |
koalíciónk
|
koalícióink
|
| 2nd person plural |
koalíciótok
|
koalícióitok
|
| 3rd person plural |
koalíciójuk
|
koalícióik
|
Derived terms
References
-
↑ Tótfalusi István, Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2005, ISBN 963 7094 20 2