Hungarian
Noun
kötőjel (plural kötőjelek)
- hyphen
Declension
| Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) |
|---|
|
singular |
plural |
| nominative |
kötőjel
|
kötőjelek
|
| accusative |
kötőjelet
|
kötőjeleket
|
| dative |
kötőjelnek
|
kötőjeleknek
|
| instrumental |
kötőjellel
|
kötőjelekkel
|
| causal-final |
kötőjelért
|
kötőjelekért
|
| translative |
kötőjellé
|
kötőjelekké
|
| terminative |
kötőjelig
|
kötőjelekig
|
| essive-formal |
kötőjelként
|
kötőjelekként
|
| essive-modal |
—
|
—
|
| inessive |
kötőjelben
|
kötőjelekben
|
| superessive |
kötőjelen
|
kötőjeleken
|
| adessive |
kötőjelnél
|
kötőjeleknél
|
| illative |
kötőjelbe
|
kötőjelekbe
|
| sublative |
kötőjelre
|
kötőjelekre
|
| allative |
kötőjelhez
|
kötőjelekhez
|
| elative |
kötőjelből
|
kötőjelekből
|
| delative |
kötőjelről
|
kötőjelekről
|
| ablative |
kötőjeltől
|
kötőjelektől
|
| Possessive forms of kötőjel
|
|---|
| possessor |
single possession |
multiple possessions |
| 1st person sing. |
kötőjelem
|
kötőjeleim
|
| 2nd person sing. |
kötőjeled
|
kötőjeleid
|
| 3rd person sing. |
kötőjele
|
kötőjelei
|
| 1st person plural |
kötőjelünk
|
kötőjeleink
|
| 2nd person plural |
kötőjeletek
|
kötőjeleitek
|
| 3rd person plural |
kötőjelük
|
kötőjeleik
|