Definify.com

Definition 2024


kömény

kömény

Hungarian

Noun

kömény (plural kömények)

  1. caraway (plant)

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative kömény kömények
accusative köményt köményeket
dative köménynek köményeknek
instrumental köménnyel köményekkel
causal-final köményért köményekért
translative köménnyé köményekké
terminative köményig köményekig
essive-formal köményként köményekként
essive-modal
inessive köményben köményekben
superessive köményen köményeken
adessive köménynél köményeknél
illative köménybe köményekbe
sublative köményre köményekre
allative köményhez köményekhez
elative köményből köményekből
delative köményről köményekről
ablative köménytől köményektől
Possessive forms of kömény
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. köményem köményeim
2nd person sing. köményed köményeid
3rd person sing. köménye köményei
1st person plural köményünk köményeink
2nd person plural köményetek köményeitek
3rd person plural köményük köményeik

Derived terms