Hungarian
Noun
készenlét (plural készenlétek)
- readiness, preparedness, standby (a state of readiness without immediate involvement; remaining in preparation for a sudden or unforeseen event or situation)
Declension
| Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) |
|
singular |
plural |
| nominative |
készenlét
|
készenlétek
|
| accusative |
készenlétet
|
készenléteket
|
| dative |
készenlétnek
|
készenléteknek
|
| instrumental |
készenléttel
|
készenlétekkel
|
| causal-final |
készenlétért
|
készenlétekért
|
| translative |
készenlétté
|
készenlétekké
|
| terminative |
készenlétig
|
készenlétekig
|
| essive-formal |
készenlétként
|
készenlétekként
|
| essive-modal |
—
|
—
|
| inessive |
készenlétben
|
készenlétekben
|
| superessive |
készenléten
|
készenléteken
|
| adessive |
készenlétnél
|
készenléteknél
|
| illative |
készenlétbe
|
készenlétekbe
|
| sublative |
készenlétre
|
készenlétekre
|
| allative |
készenléthez
|
készenlétekhez
|
| elative |
készenlétből
|
készenlétekből
|
| delative |
készenlétről
|
készenlétekről
|
| ablative |
készenléttől
|
készenlétektől
|
| Possessive forms of készenlét
|
| possessor |
single possession |
multiple possessions |
| 1st person sing. |
készenlétem
|
készenléteim
|
| 2nd person sing. |
készenléted
|
készenléteid
|
| 3rd person sing. |
készenléte
|
készenlétei
|
| 1st person plural |
készenlétünk
|
készenléteink
|
| 2nd person plural |
készenlétetek
|
készenléteitek
|
| 3rd person plural |
készenlétük
|
készenléteik
|
Synonyms
Derived terms