Hungarian
Adjective
illetékes (comparative illetékesebb, superlative legilletékesebb)
- competent, qualified, responsible, authorized to
Declension
| Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) |
|---|
|
singular |
plural |
| nominative |
illetékes
|
illetékesek
|
| accusative |
illetékeset
|
illetékeseket
|
| dative |
illetékesnek
|
illetékeseknek
|
| instrumental |
illetékessel
|
illetékesekkel
|
| causal-final |
illetékesért
|
illetékesekért
|
| translative |
illetékessé
|
illetékesekké
|
| terminative |
illetékesig
|
illetékesekig
|
| essive-formal |
illetékesként
|
illetékesekként
|
| essive-modal |
—
|
—
|
| inessive |
illetékesben
|
illetékesekben
|
| superessive |
illetékesen
|
illetékeseken
|
| adessive |
illetékesnél
|
illetékeseknél
|
| illative |
illetékesbe
|
illetékesekbe
|
| sublative |
illetékesre
|
illetékesekre
|
| allative |
illetékeshez
|
illetékesekhez
|
| elative |
illetékesből
|
illetékesekből
|
| delative |
illetékesről
|
illetékesekről
|
| ablative |
illetékestől
|
illetékesektől
|
Derived terms
Noun
illetékes (plural illetékesek)
- (mostly in plural) authorities, the powers that be (the bodies that have political or administrative power and control in a particular sphere)
- az illetékesek ― the authorities
Declension
| Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) |
|---|
|
singular |
plural |
| nominative |
illetékes
|
illetékesek
|
| accusative |
illetékest
|
illetékeseket
|
| dative |
illetékesnek
|
illetékeseknek
|
| instrumental |
illetékessel
|
illetékesekkel
|
| causal-final |
illetékesért
|
illetékesekért
|
| translative |
illetékessé
|
illetékesekké
|
| terminative |
illetékesig
|
illetékesekig
|
| essive-formal |
illetékesként
|
illetékesekként
|
| essive-modal |
—
|
—
|
| inessive |
illetékesben
|
illetékesekben
|
| superessive |
illetékesen
|
illetékeseken
|
| adessive |
illetékesnél
|
illetékeseknél
|
| illative |
illetékesbe
|
illetékesekbe
|
| sublative |
illetékesre
|
illetékesekre
|
| allative |
illetékeshez
|
illetékesekhez
|
| elative |
illetékesből
|
illetékesekből
|
| delative |
illetékesről
|
illetékesekről
|
| ablative |
illetékestől
|
illetékesektől
|
| Possessive forms of illetékes
|
|---|
| possessor |
single possession |
multiple possessions |
| 1st person sing. |
illetékesem
|
illetékeseim
|
| 2nd person sing. |
illetékesed
|
illetékeseid
|
| 3rd person sing. |
illetékese
|
illetékesei
|
| 1st person plural |
illetékesünk
|
illetékeseink
|
| 2nd person plural |
illetékesetek
|
illetékeseitek
|
| 3rd person plural |
illetékesük
|
illetékeseik
|
References
-
↑ Eőry Vilma, Értelmező szótár+. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2007, ISBN 978 963 7094 71 2