Hungarian
Noun
hegycsúcs (plural hegycsúcsok)
- peak (mountain top)
Declension
Inflection (stem in -o-, back harmony) |
|
singular |
plural |
nominative |
hegycsúcs
|
hegycsúcsok
|
accusative |
hegycsúcsot
|
hegycsúcsokat
|
dative |
hegycsúcsnak
|
hegycsúcsoknak
|
instrumental |
hegycsúccsal
|
hegycsúcsokkal
|
causal-final |
hegycsúcsért
|
hegycsúcsokért
|
translative |
hegycsúccsá
|
hegycsúcsokká
|
terminative |
hegycsúcsig
|
hegycsúcsokig
|
essive-formal |
hegycsúcsként
|
hegycsúcsokként
|
essive-modal |
—
|
—
|
inessive |
hegycsúcsban
|
hegycsúcsokban
|
superessive |
hegycsúcson
|
hegycsúcsokon
|
adessive |
hegycsúcsnál
|
hegycsúcsoknál
|
illative |
hegycsúcsba
|
hegycsúcsokba
|
sublative |
hegycsúcsra
|
hegycsúcsokra
|
allative |
hegycsúcshoz
|
hegycsúcsokhoz
|
elative |
hegycsúcsból
|
hegycsúcsokból
|
delative |
hegycsúcsról
|
hegycsúcsokról
|
ablative |
hegycsúcstól
|
hegycsúcsoktól
|
Possessive forms of hegycsúcs
|
possessor |
single possession |
multiple possessions |
1st person sing. |
hegycsúcsom
|
hegycsúcsaim
|
2nd person sing. |
hegycsúcsod
|
hegycsúcsaid
|
3rd person sing. |
hegycsúcsa
|
hegycsúcsai
|
1st person plural |
hegycsúcsunk
|
hegycsúcsaink
|
2nd person plural |
hegycsúcsotok
|
hegycsúcsaitok
|
3rd person plural |
hegycsúcsuk
|
hegycsúcsaik
|