Hungarian
Noun
gyerek (plural gyerekek)
- child (one’s son or daughter)
Declension
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) |
|
singular |
plural |
nominative |
gyerek
|
gyerekek
|
accusative |
gyereket
|
gyerekeket
|
dative |
gyereknek
|
gyerekeknek
|
instrumental |
gyerekkel
|
gyerekekkel
|
causal-final |
gyerekért
|
gyerekekért
|
translative |
gyerekké
|
gyerekekké
|
terminative |
gyerekig
|
gyerekekig
|
essive-formal |
gyerekként
|
gyerekekként
|
essive-modal |
—
|
—
|
inessive |
gyerekben
|
gyerekekben
|
superessive |
gyereken
|
gyerekeken
|
adessive |
gyereknél
|
gyerekeknél
|
illative |
gyerekbe
|
gyerekekbe
|
sublative |
gyerekre
|
gyerekekre
|
allative |
gyerekhez
|
gyerekekhez
|
elative |
gyerekből
|
gyerekekből
|
delative |
gyerekről
|
gyerekekről
|
ablative |
gyerektől
|
gyerekektől
|
Possessive forms of gyerek
|
possessor |
single possession |
multiple possessions |
1st person sing. |
gyerekem
|
gyerekeim
|
2nd person sing. |
gyereked
|
gyerekeid
|
3rd person sing. |
gyereke
|
gyerekei
|
1st person plural |
gyerekünk
|
gyerekeink
|
2nd person plural |
gyereketek
|
gyerekeitek
|
3rd person plural |
gyerekük
|
gyerekeik
|
Synonyms
Derived terms