Definition 2025
címszó
címszó
Hungarian
Noun
címszó (plural címszók)
- entry, headword, lemma
Declension
Inflection (stem in long/high vowel, back harmony) |
|
singular |
plural |
nominative |
címszó
|
címszók
|
accusative |
címszót
|
címszókat
|
dative |
címszónak
|
címszóknak
|
instrumental |
címszóval
|
címszókkal
|
causal-final |
címszóért
|
címszókért
|
translative |
címszóvá
|
címszókká
|
terminative |
címszóig
|
címszókig
|
essive-formal |
címszóként
|
címszókként
|
essive-modal |
—
|
—
|
inessive |
címszóban
|
címszókban
|
superessive |
címszón
|
címszókon
|
adessive |
címszónál
|
címszóknál
|
illative |
címszóba
|
címszókba
|
sublative |
címszóra
|
címszókra
|
allative |
címszóhoz
|
címszókhoz
|
elative |
címszóból
|
címszókból
|
delative |
címszóról
|
címszókról
|
ablative |
címszótól
|
címszóktól
|
Possessive forms of címszó
|
possessor |
single possession |
multiple possessions |
1st person sing. |
címszavam
|
címszavaim
|
2nd person sing. |
címszavad
|
címszavaid
|
3rd person sing. |
címszava
|
címszavai
|
1st person plural |
címszavunk
|
címszavaink
|
2nd person plural |
címszavatok
|
címszavaitok
|
3rd person plural |
címszavuk
|
címszavaik
|
References